Komment kihívás - leheljünk életet az internet legmélyebb bugyraiba!

Sziasztok, babócák!
A fedélzeten Kimci, és ma beszéljünk a visszajelzésekről.
Úgy gondolom, a visszajelzés mindenki számára fontos, ezáltal tudjuk meg, mit csinálunk jól, vagy rosszul. Szerintem nincs blogger, aki ne szeretné a kommenteket, még ha nem is feltételül pozitívak. Természetesen itt nem a trollokról van szó, hanem azokról, akik megjegyzésükkel segíteni szeretnék az adott bejegyzés íróját. Bár leginkább a dicsérő szavakért vagyunk oda, nem jön ám rosszul az a pár negatív komment a fejlődésünkben.
Én, mivel nem tartozom a legnépszerűbb bloggerek közé, nem kapok eszméletlen mennyiségű kommentet, de azoknak nagyon szoktam örülni. Pláne azoknak, amikben a kommentelő részletesen kifejti a véleményét a témában, még ha nem is értünk egyet. Hisz a blognak ez a lényege, hogy megismerjük egymás nézőpontjait.
Én is gyakran esek abba a hibába, hogy elolvasok egy blogposztot, esetleg feliratkozom, de nem írok megjegyzést. Utólag gyakran belegondolok, hogy én mennyire szeretem olvasni a Ti véleményeteket a bejegyzésem alatt, én pedig nem tisztelem meg a cikk íróját az enyémmel.
Próbálok ugyan egyre tudatosabban odafigyelni arra, hogyha olvasok valami érdekeset, amiben látom, hogy van munka, tetszik, vagy éppen a szerzőnek még van mit fejlődnie, akkor kommenteljek, de néha még így is elmarad.
Ezért találtam ki ezt a kihívást.

A lényege az, hogy eleve odafigyelünk arra, hogy kommenteljünk azoknak, akiknek megfogott a bejegyzése, ezen kívül a mi kommentelőinknek is megnézegetjük a blogjait. Nem egy nagy kérés, igaz? Nem hát. Hogy szebbé tudod-e tenni ezzel bárkinek is a napját? Nem ismerem mindenki lelki világát, de ha magamból indulok ki, akkor igen.
Ha szeretnél, írd meg a saját blogodon (vagy itt kommentben *kacsint, kacsint*) a véleményed a téma fontosságáról, hívjuk ki egymás, ha szeretnétek, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy odafigyeljünk egymásra.
Amit még szeretnék kérni, az az, hogy ne CSAK a népszerűbb blogoknak írjatok megjegyzést, hanem a kisebb követőtáborral rendelkezőknek is!
Leheljünk életet a mi kis blogger közösségünkbe, dobjuk fel mások napját, hisz nekünk is jól esne. (Szigorúan zárójelben, de muszáj lesz megjegyeznem, hogy mindezt civilizált módon kéne, nem úgy, mint egy neandervölgyi. Köszönöm.)
Én Kimci voltam,  legközelebb találkozunk
Osszátok meg a ti nézőpontotokat is!